Vagyis a dámák diadalma a fársángon
A mű a somogyi köznemesség farsangi világának közvetlen megfigyeléséből született.
1795 utáni feszült átmenet — a vidéki nemesség feudális kiváltságai és a nyugati kulturális hatások ütközése.
Debrecenből kicsapva, Somogyban barangol. Testközelből tanulmányozza a farsangi bálokat és a házasságszervezést.
24 óra, 4 könyv — tér, idő és cselekmény egységében
Carnevál megérkezik. A mátrikula kirekeszti Dorottyát.
Bál és megaláztatás. Áldozat bemutatása Ámornak.
Amazongárda. Eris fánk alakban. Nyílt háború.
Mátrikula elégetése. Vénusz csodája. Békekötés.
A vidéki köznemesség tipológiája
65 éves „aggszűz" — frusztrációja teszi az amazongárda marsalljává.
A nőtlen férfiak vezére — diplomáciával old meg mindent.
Orsolya: 5 férj után is keres. Rebeka: a taktikai vezető.
Carnevál a rendet őrzi. Eris fánkként szítja a harcot.
Eposzi kellékek parodisztikus dekonstrukciója
| Kellék | Hagyományos | Csokonai |
|---|---|---|
| Propozíció | Magasztos tettek megnevezése | „Vénlányok bajos állapotjának" megéneklése |
| Invokáció | Fohász a múzsákhoz | Fohász a „jó borral telt butéliához" |
| Enumeráció | Dicső hadseregek | Somogyi gavallérok báli leltára |
| In medias res | Konfliktus tetőpontjáról | Krónikás lassúsággal épített expozíció |
| Deus ex machina | Istenek beavatkozása | Eris fánk alakjában; Vénusz hajnali csodája |
A nevetés álcája mögött
A mátrikula elégetése proto-feminista gesztus — de a cél csupán a házasságba integrálódás.
Bordács: „Csak a magyarnak kell más nemzet módia?" — figyelmeztetés az asszimilációra.
Felező tizenkettes, lábjegyzetapparátus — a nemzeti kultúra tudatos támogatása.
Két évszázad irodalmi és színpadi hatás
Petőfi — A helység kalapácsa egyenes folytatása.
Arany — Vörös Rébék boszorkányos karaktere.
A magyar vígeposz csúcsteljesítménye.
Kíméletlen, de empatikus szociológiai látlelet.
Kultúrtörténeti forrás és nyelvújítási eszköz.
„A nevetés katartikus erejével rögzítette a modernizáció küszöbén álló magyar vidék utolsó, rokokóba öltözött pillanatait."